A tolóajtós szekrény készítése és összeszerelése nem nagy kunszt!

Több lakásfelújítást éltem túl, és cérna idegeim kötéllé edződtek.

Sajnos tapasztalataim azt mutatják, hogy mire az ember a lakásfelújítás végére ér, elfogy a pénze, ilyenkor jön a nagy ötlet, megcsinálom magam. Néhány tanáccsal segítenék neked ebben, hogy pénzed és energiád eredménye minőségi munka legyen!

A tolóajtós beépített szekrény napjain közkedvelt bútorai közzé tartozik…

Mellesleg legtöbb használati tárgyunkat, ruháinkat nyeli el. A belső rész kialakítását már valószínűleg elképzelted, polcok, akasztós rész esetleg néhány fiók. De kezdjük inkább az elején.

A szoba alapterülete

Adottak a méretek, szélesség, magasság, mélység. A szélességi méretünkből hamar kiderül, hogy hány részre is oszthatjuk szekrényünket. Példaként egy olyan szekrény készítéséről írok, amely egy 2200 mm széles és 700 mm alapterületre tervezek. A szekrényt kettő tolóajtó és egy végzáró polccal képzelem el.

A tolóajtó darabszámainak meghatározása már az első lépéseknél fontos ugyanis a belső részek elosztása is ennyi részből áll majd! Amit már ismerünk, hogy szükségünk van egy vég záró sarokpolcra és egy ütközőlécre, hogy a tolóajtó-e két alkatrész között guruljon. Persze beszerelve nem ebben a sorrendben történik majd.

A végzáró és ütköző léc közötti távolság

A rajzból is jól látszik a polc és az ütköző léc közötti távolság, nos, ebben az intervallumban oszthatjuk el a még rendelkezésünkre álló helyet kétfelé úgy, hogy az a rész ahová a fiókot szeretnénk egy ajtó összetakarással kisebb legyen!

Erre azért van szükség, mert a tolóajtók átfedéssel zárnak. Az átfedés a fogantyúprofil szélességével egyezik meg. Ha két egyforma szélességű szekrénytest (korpusz) kerülne, a még szabadon lévő helyre a fiók nem gurulna ki a helyéről.

Végzáró polc és az ütköző léc közötti távolság

A szekrény részleges magasságban beépített kivitelű. Amely azt jelenti, hogy 2100 mm magasságig ér a teteje, így felül lesz egy egyben pakolható 550 mm magasságú részünk (ha a fal magasságunk 2650 mm) dobozok, bőröndök egyéb nagyobb terjedelmű dolgok pakolásához. A tolóajtó sínt a plafonhoz rögzítjük, a szekrény testhez nem kapcsolódik.

Amennyiben sikerült megállapítani a szekrény és az ajtók szélességét úgy el is helyezzük ezt a rajzunkon. A fiókos részt abból a megfontolásból helyeztem baloldalra, hogy az ablak alatti fűtőtesttől is akadálymentesen mozogjon.

Szekrények és tolóajtók felülnézetből

A felülnézeti rajzon jól látszik a korpuszok és a tolóajtók elhelyezése illetve mérete. Ha a tolóajtót eltoljuk, akkor teljes terjedelmében látnunk kell a fiókos elemet szélességben. Fontos ezt tervezéskor belekalkulálni a szekrény méretek megállapításánál.

Célszerű még körülbelül 20 mm rátartással számolni, mivel az ajtók beállítása függőlegesen az ütköző lécekhez tolva párhuzamosan történik. Ha a padló és a fal nem 90°-ot zár be az ajtó billenését egy kis csavar segítségével állíthatjuk. Ha nem számolunk ezzel az állítási lehetőséggel, előfordulhat, hogy a fiók kihúzásakor beleakad a tolóajtóba. Ha a beépített szekrénybe ruhaliftet szeretnénk vagy egyéb olyan szerelvény, amely elhagyja a szekrénytestet működés közben, ugyan így kell eljárnunk.

Belső rész kialakítása

Csak mellékesen jegyzem meg a ruhalift nem részleges magasságú szekrénybe való. A ruhaliftet célszerű a lehető legmagasabb pontra szerelni (normál belmagasság esetén) így rengeteg helyet nyerve a vállfás ruhák alatt.

Az ajtók készítéséről következik egy videó, amelyben kiderül, hogy “néhány perc” alatt egyszerűen összeszerelheted a legbonyolultabbnak tűnő ajtót is. A példa videóban festett üveg betéttel készítünk tolóajtót, amit az üvegre való festék felhordása előzött meg. Sajnos ennél a műveletnél előny a nagy hely, bár lacobel üveg készen is kapható.

Betétként rengeteg anyag variációja lehetséges többek között bútorlap, rattan, bőr, különböző szövetek, üvegek, tapéta, perforált és perfetti lemezek, nád és bambusz szövetek akár ezek együttes variációi!