• Facebook
  • Twitter
  • Google plus
  • YouTube
Amit tudni akarsz a beépített tolóajtós gardróbszekrény készítéséről
 

Albérletben laksz, vagy a szülők egyik szobájában?

Olvasd el ezt a bejegyzést, mielőtt egyedi méretre készült bútort rendelnél!

Minden gyártó és kereskedő azért “küzd”, hogy eladja termékeit, amivel nincs semmi bajom. Néhány hasznos gondolat azonban akad itt azoknak, akiknek nem adatott még meg a saját lakás öröme. Pályafutásom alatt többször kerültem olyan helyzetbe, ahol a megrendelő, bérelt lakásába képzelte el a méretre készített, egyedi bútorait. Mondanom sem kell, mennyire néztek hülyének kollégáim, amikor a “nagy gázsi” helyett, inkább elmondtam a lentebb olvasható sorokat érvként, és intettem  óvatosságra őket!

***

Albérletben

gardrób“Hogy kerül szóba az albérlet, amikor az, aki albérletben lakik, egyelőre jól érzékelhető távolságban van saját otthonának a berendezésétől? Nos, ez igaz. Csakhogy, éppen mert hosszabb-rövidebb ideig várni kell a „nagy ábránd” megvalósításával, van idő előre elgondolni, eltervezni a majdani önálló életet, annak minden tárgyi kellékével együtt.

 

Ha egyáltalán tudunk valamit említeni az albérlet előnyeként, akkor talán éppen ez a felkészülési idő lehet az, amely ugyanakkor-most csak a lakásberendezés szemszögénél maradva-csapdát is rejt magában. Nevezetesen annak a kockázatát, hogy valaki azelőtt kezdi meg berendezni a lakását, mielőtt egyáltalán lenne lakása. A várakozás nagyon nehéz – de sajnos csupán attól, hogy már megvan az ülőgarnitúra vagy az íróasztal, a konyha-szekrénysor vagy a ruhásszekrény, az áhított lakás felépítése, megvétele még egyáltalán nem kerül közelebb.

 

Az ilyen megelőlegezett vásárlások azért is veszélyesek, mert semmi garancia sincs arra, hogy az előre beszerzett bútor befér majd arra a helyre, ami számára a végleges lakásban valójában adódni fog, amint arra sincs, hogy illeni fog a belső tér hangulatához és tulajdonságaihoz. Egy csak elképzelt lakást valóságos bútorokkal berendezni – ez több mint kockázatos.

Éppen ezért azoknak, akik albérletben (a szülők lakásának egyik szobájában, bérelt lakásban, főbérlők házában stb.), kénytelenek várakozni a saját otthonra, óvatosságot tanácsolok. Ha a tetemes albérleti díj és a lakásszerzéshez szükséges takarékosság mellett még marad pénzük, bútorok és dísztárgyak helyett inkább olyan dolgokat vegyenek, amelyeket egészen bizonyosan tudnak használni később is, a „sajátban”, s amelyekkel ugyanakkor személyes kényelmüket azonnal fokozni tudják.

 

Ilyen a tartós fogyasztási cikkek zöme, (háztartási gépek vagy a szórakoztató elektronikák), amelyek mindjárt élvezhetők. Ugyancsak szóba jöhetnek a lakók életformájából adódó kisebb beszerzések egy íróasztali lámpa, ami az esti-éjszakai munkához, olvasáshoz máris jó, ha van, s később is biztosan megfelelően fog szolgálni vagy egy ébresztőóra, ami a családnak mindennap szükséges. A könyvespolcot, az elemes konyhabútort a méretre készített egyedi bútort a sötétítő függönyt – bármilyen szépet és kívánatosat láttunk éppen tegnap – hagyjuk meg akkorra, amikor már pontosan ismerjük a rendelkezésre álló helyet.

 

Nem tagadom, ez éppen a fordítottja annak, ahogyan a családok manapság általában berendezik a háztartásukat, hiszen a drágább gépeket, luxusnak számító műszaki árukat inkább a beszerzések végére szokás hagyni. De hát nem fordított, fejére állított világ az is, amelyben fiatal (és sokszor nem is olyan fiatal) embereknek évekre mások házában kell meghúzódniuk?

 

Éppen ebből a lehetetlen helyzetből származhat egy felszabadultabb, játszi berendezkedési stílus. Minden öröklött, barkácsolt, „Zsibin” vett holmit előnyben részesíthetünk a „rendes” bútorbolt tárgyaihoz képest. A régi, de használati értékén túl nem „műkincs” értékű bútort bátran élénk színűre festhetünk. Általában mindazt javasolhatom, amit a képző művészetekben popstílusnak, a mindennapi beszédben kihívónak vagy nonkonformistának (fennálló rendhez, az uralkodó nézetekhez nem alkalmazkodó, azokat el nem fogadó) neveznek.

 

Miért is ne, ha egyszer a sarokban kényszerűségből úgyis ott száradnak a színes mosott holmik? Majd, ha a többséghez tartozva, lesz saját lakásunk, ezeket a provokatív berendezkedési szokásokat magunktól elhagyjuk, és a sok értéktelen holmit szív-fájdalom nélkül ki fogjuk dobni. A pszichológusok szerint az efféle tárgyakban kifejeződő szélsőségesség nem más. mint „kiáltás melegség és védettség, otthon után”. Azt is mondják, nem egészséges ezt a kiáltást visszafojtani. Éljük ki tehát gátlások nélkül, még az albérletben, vágyainkat! Úgyis minden ki lesz dobva.

 

Kádár MikiAmi mégis megmarad a saját lakás berendezésének korszakára, azt vállaljuk továbbra is, mert az már nem a körülmények kényszerének külső hatása, hanem mi saját magunk vagyunk.

Külön köszönet Acsai Judit és Szegő György a “Lakó-tér-kép Lakberendezésről mindenkinek” című 1989 évben kiadott könyvében felhasznált tartalomért.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Belépés
Korábbi bejegyzések
Top letöltések
Top letöltések